Nem csak akkor megyünk ki a helyszínre, amikor “vér folyik”

Megosztás

A családon belüli erőszak olyan fontos téma, amivel az Európai Parlament is rendszeresen foglalkozik. Az adatok szerint az EU-ban minden harmadik nő – összesen mintegy 62 millió fő – tapasztalt már fizikai és/vagy szexuális erőszakot.

A Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság adatai szerint 2022-ben 357 esetben került sor ideiglenes megelőző távoltartó határozat meghozatalára a megyében, míg ez év augusztus 23-ig ez a szám 209.

Ezek az ismert esetek. A családon belüli erőszakban érintettek pontos számát azonban senki sem tudja, hiszen korántsem minden elkövető nyeri el méltó büntetését. Egyrészt mert ez a téma még mindig tabu témának számít, másrészt a bántalmazott családtag gyakran félelmében nem fordul a hatóságokhoz. Pedig van segítség. Nem csak a rendőrségi feljelentés lehetőségét érdemes megfontolni. Az Áldozatsegítő Szolgálattól is segítséget remélhetnek a bajbajutottak, ami Miskolcon is elérhető.

 A rendőrségi beavatkozással kapcsolatban erősen tartja magát az a hit, hogy csak akkor megy ki a járőr, ha már elfajultak az események és „vér folyik”.  A kérdést ezért feltettük Janasóczki Attila rendőr alezredesnek, a Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjének.

Van igazságtartalma annak a mondásnak, hogy a rendőrség csak akkor avatkozik be családi bántalmazás esetén, amikor már „vér folyik”?

Ez teljes mértékben „városi legenda”. A valóságban a rendőrség minden bejelentéshez köteles kimenni – ki is megy – és tárgyilagosan megvizsgálja a történteket.

A kiérkező járőrök az ott tapasztalt helyzetnek megfelelően azonnal intézkednek és indokolt esetben megindítják az eljárást. Erről pedig részletes jelentést készítenek. Ez alól nincs kivétel. Arról, hogy milyen intézkedésre van szükség, ott helyben döntenek a kollégák.

A meghallgatás során milyen mértékben derül ki, hogy a valós történésekről számolnak be a résztvevők, vagy a rendőrségi beavatkozás következményeitől tartva a bántalmazott személy nem meri elmondani a teljes igazságot az elkövetővel kapcsolatban? Mit tehet a rendőr, ha érzékeli, hogy információ visszatartás történik?

Van, hogy az intézkedő rendőröknek feltűnik a zavart viselkedés, a félelem jelenléte. Olyan is előfordulhat, hogy maga a bántalmazott próbálja menteni a helyzetet és azt mondja, hogy balesetből származik a sérülése. Amennyiben ez a körülmények figyelembevételével nem cáfolható nyilvánvaló módon, akkor az intézkedő járőr kénytelen elfogadni az elhangzottakat, nem bírálhatja felül a nyilatkozatot, de természetesen, ha a jelek ráutalóak, akkor a rendőr saját elhatározásból, önállóan is dönthet ideiglenes távoltartó határozat meghozataláról. Ha nem kerül sor határozat meghozatalára akkor is részletesen rögzít minden adatot, így amennyiben a későbbiekben mégis történik feljelentés, akkor a jelentésben szereplő információk rendelkezésre állnak.

Érdemes tudni, hogy nem csak a fizikai tettlegesség esetén lehet hatósági beavatkozást kérni. A szóbeli fenyegetés, a megfélemlítés is elegendő ahhoz, hogy valaki rendőri intézkedést kérjen.

Amennyiben a helyszínen intézkedő rendőr úgy ítéli meg, hogy a bántalmazott veszélyben van, akkor ideiglenes megelőző távoltartási határozatot hozhat, ami 72 órára tartja távol a veszélyeztető személyt. Erről az intézkedésről azonnal tájékoztatást kap a bíróság, amely dönt arról, hogy indokoltnak tartja-e a megelőző távoltartás meghozatalát. Amennyiben igen, akkor a bíróság rendeli el. Az intézkedéssel kötelezik a bántalmazó személyt arra, hogy hagyja el a lakást és semmilyen formában nem létesíthet kapcsolatot a sértettel. Tehát ez valós védelemként szolgál.

Amennyiben a bántalmazó a lakás tulajdonosa, akkor is köteles azt elhagyni?

Igen. A határozat egyértelműen rendelkezik arról, hogy a helyet el kell hagyni. Teljesen mindegy, hogy a tulajdona-e a lakás. Amennyiben az eltiltott személy nem tartja be a határozatban foglaltakat, akkor az szabálysértésnek minősül. Ebben az esetben szabálysértési őrizetbe vehetik. Egyébként nem csak fizikai védelmi funkciója van a távoltartó határozatnak. Hanem – folyamatban lévő büntetőeljárás során is elrendelheti a bíróság –  azért, hogy az elkövető ne befolyásolhassa a sértettet, ne félemlíthesse meg annak érdekében, hogy pl. a bántalmazott vonja vissza a feljelentést, vagy változtassa meg a vallomását.

Mi történik akkor, ha a családon belüli erőszak gyermeket is érint?

A gyermekvédelmi intézmények bevonása szükséges ilyen esetben. Akár ideiglenes elhelyezésről van szó, akár véglegesen ki kell emelni a gyermeket a családból a védelme érdekében, a fizikai, lelki, szellemi fejlődését biztosítani kell. Ez minden esetben elsődleges szempont. Oda kell kerüljön a kiskorú, ahol a legteljesebb biztonságban lehet ezeket a feltételeket megadni a számára.

Az áldozati státusz igazolás milyen célt szolgál?

A rendőrség állít ki igazolást, amelyben szerepel, hogy az illető milyen ügyben szerepel sértettként. Amennyiben gyermek érintett, minden esetben értesíteni kell a gyermekvédelmi szakszolgálatot. Egyéb esetben a bántalmazott kérésére vagy beleegyezésével a rendőrség megküldi az elkészült iratokat a Kormányhivatal részére. Másrészt vannak áldozatsegítő központok, amelyhez fordulhat a sértett. Itt elhelyezésbeli és jogi segítséget is kérhetnek, amelyhez be tudják mutatni az áldozati státusz igazolást.

Amikor nem egy aktuális bántalmazási eseményhez riasztják a rendőröket, hanem valaki maga megy be a rendőrségre, mi a teendője? Hogyan történik egy családon belüli erőszakra vonatkozó feljelentés?

Ez állampolgári jogon megtehető. Természetesen részletes beszámolót kérnek tőle, figyelmeztetik a hamis tanúzás következményeire, felveszik a tényállást. A legapróbb részletek is számítanak, a későbbiekben a cselekmény esetleges bűncselekményi minősítése szempontjából van ennek jelentősége. A bejelentést követően indul meg a szükséges eljárás, nyomozás, tanuk meghallgatása, tárgyi bizonyítékok begyűjtése, gyanúsított kihallgatása. Amennyiben szükséges akkor a szembesítés elrendelése. Ha a nyomozás során elég bizonyíték áll rendelkezésre a tettes ellen, akkor a nyomozati anyag vádemelési javaslattal átkerül az Ügyészséghez. Ők is körültekintően megvizsgálják az összes feltárt dokumentumot, megállapítják, hogy a nyomozás teljes körű volt és helytálló a bűncselekmény ténye, akkor történik meg a vádemelés és kerül a bíróságra az ügy. A tárgyalás végén a bíró hozza meg az ítéletet. Elítéli, vagy felmenti a vádlottat.

Szerző: Csaba Beatrix

Kapcsolódó cikkek